Legyesbénye címere

A heraldika, vagyis a címertan a történelem egyik segédtudománya, mely halálpontosan szabályokban megfogalmazza, hogyan is kell egy címernek kinézni tartalomban és formában. Vannak olyan települések össze-vissza rajzolnak koronákat, oroszlánokat, amelynek semmilyen történeti helytörténeti alapja nincs. Az önkormányzat 1998-ban alkotta meg és fogadta el címerünk e formáját, ami a község történetéhez, tevékenységéhez hűen kapcsolódik.

Címerünk:  Álló, ívelt vonalú pajzs, melynek szürke  mezejében sötétkék színű ekevas található. A pajzs elrendezése szokványos a heraldikában. A település lakói földműveléssel, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. Erre utal a címerben található ekevas.

A címer formájára utaló bélyegzők már a 18. sz-ban is találhatóak, melyben Mezőbénye elnevezés is látható. Később Egyházasbenye, illetve Legyesbénye lett a település neve. A XIX. században plébániája is volt. 1600-as években Rákóczi Zsigmond, majd I. Rákóczi György birtoka volt. Később elnéptelenedett.
XVIII. század végétől Püspöki, Vaj, Máriássy, Bessenyey, Békési Aspermant családok birtoka. A címerpajzs szürke színe az egyszerűséget, a polgárok méltóságát jelzi. A kék színű motívum a pajzsban a békét jelképezi. Az ekevas a szorgalmat, kitartást jelenti.

Hlivják László
polgármester

Régi legyesbényei bélyegzők

Korábban, amikor a címerünkkel kapcsolatos kutatást végeztük, a Zempléni Irattárban, régi középkori legyesbényei bélyegzőkkel kapcsolatos információkat találtunk. Ezek elsősorban egyházi bélyegzők voltak. Néhány ilyen lenyomatot cikkünkhöz mellékelünk. Ezekről az is kiderül, hogy a fő gazdasági tevékenység szőlőtermesztés, növénytermesztés volt.

TÁJÉKOZTATÓ

Kutak fenntartási és üzemeltetési engedélyezéséről

Tájékoztatom a Tisztelt Lakosságot, hogy az engedély nélkül létesített – ásott és fúrt - kutak tulajdonosainak 2023. december 31-ig lehet kérelmezni a tulajdonukban álló kút fennmaradási engedélyezési eljárását.

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény rendelkezik a kutak bejelentéséhez kapcsolódó határidőről. A rendelkezés értelmében mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki a módosítás hatálybalépését megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízi létesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezés iránti kérelmét 2023. december 31-ig előterjeszti.

Az engedélyezés alá vont kútnak a következő feltételeknek kell megfelelni:

A települési önkormányzat jegyzőjének  fennmaradási engedélye szükséges az olyan ásott és fúrt kúthoz, amely kút együttesen teljesíti az alábbi feltételeket:

  • a kút helye nem érinthet vízbázisvédelmi védőterületet
  • a kút nem érint karszt- vagy rétegvizet
  • 500 m3/év vízigénybevétel alatti
  • a kút épülettel rendelkező ingatlanon van
  • magánszemély a kérelmező
  • a vízkivétel házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja és
  • a kút nem gazdasági célú vízigényt szolgál.

Amennyiben a fent felsorolt feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor a területileg  illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóság, mint vízügyi hatóság hatáskörébe tartozik a kút fennmaradási engedélyezési eljárása.

Ha Önnek az ingatlanán a fentiekben foglalt feltételekkel bíró ásott kút van:

  • Kérelmező által kitöltött, aláírt nyomtatvány
  • Helyszínrajz (saját kézi) a kút helyét bejelölve, méretezve (telekhatártól)
  • Fotó ( min. 2 db)

Ha Önnek az ingatlanán a fentiekben foglalt feltételekkel bíró fúrt kút van:

  • Kérelmező és kútfúró  által közösen kitöltött, aláírt nyomtatvány
  • Helyszínrajz (saját kézi) a kút helyét bejelölve, méretezve (telekhatártól)
  • Fotó ( min. 2 db)
  • Kútfúró oklevelének/ bizonyítványának másolata

(végzettsége megfelel a 101/2007. (XII.23.) KvVM rendelet

13.§ (2) bekezdésében foglaltaknak)

Illetékek, Díjak

Az engedélyezési eljárás mentes az illeték- és díjfizetési kötelezettség alól.

Az eljárás során felmerülő egyéb költségek, valamint a dokumentáció készítés költségei a kérelmezőt terhelik. A kutak dokumentálása és felmérése, a törvényben előírt jogosultsággal végezhető.

Aki legkésőbb 2023. december 31-ig nem kér fennmaradási engedélyt az engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesült kútra, annak 2024. január 1-jétől vízgazdálkodási bírságot kell fizetnie. A bírság 1 000 000 forintig terjedhet, a természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.

A kérelem benyújtásához formanyomtatvány kitöltése szükséges, amely a Legyesbénye Község Önkormányzati Hivatalnál szerezhető be, vagy letölthető az alábbi linkeken keresztül:

Kút fennmaradási / létesítése iránti kérelem

Vonatkozó jogszabályok:


a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény

a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet

a vízügyi és vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III.31.) BM rendelet

Legyesbénye, 2023. március 10.

                                                                  Barta Csilla

                                                                 jegyző